A lehető legjobb vásárlói élmény biztosítása érdekében weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk. Webáruházunk böngészésével elfogadja ezek alkalmazását a Cookie-kal kapcsolatos irányelv értelmében.

Kategóriák

Hőszivattyú működése: minden, amit tudni érdemes

A hőszivattyús rendszerek az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak, így a hőszivattyú működését is egyre nagyobb figyelem veszi körül. Nem csoda, hiszen egy energiahatékony eszközről van szó, ami a fűtés mellett a fűtésre is megoldást kínál. Éppen ezért ebben a cikkben azt fogjuk körül járni, hogyan működik a hőszivattyú, milyen típusok érhetőek el a piacon, melyiket milyen helyzetben érdemes választani, és hogy adott modellek mennyire hatékonyak.

Ha röviden szeretnénk összefoglalni, hogyan is működnek ezek az eszközök: 

  • a hőszivattyú a környezetből (levegőből, vízből vagy a talajból) vesz fel hőenergiát
  • ezt továbbítja az épület fűtési/hűtési rendszerébe
  • a jól méretezett és megfelelően telepített hőszivattyú egy hosszú távon költség- és energiahatékony megoldást jelent otthonában.

Mi az a hőszivattyú?

A hőszivattyú egy olyan korszerű fűtési- és hűtési rendszer, amely a környezetből – levegőből, talajból vagy vízből – von ki hőenergiát, majd azt pedig az épület számára hasznosítja. Általában újépítésű vagy komolyabb felújításon áteső otthonok esetén választják a hőszivattyút, ugyanis a leghatékonyabban az alacsony hőigényű, jól szigetelt ingatlanban tud működni. De megfelelő kialakítással, méretezéssel egy régebbi ház esetén is használható. Az egyik legnagyobb előnye, hogy megújuló energiát használ a működéséhez, ezért környezetbarát alternatívája lehet bármelyik fosszilis, azaz nem megújuló energiahordozóknak (például a földgázzal működő gázkazánoknak).

A hőszivattyú működésének alapjai

A hőszivattyú működése valójában egy speciális, termodinamikai körfolyamaton alapul. A rendszer alacsony hőmérsékleten kivonja a környezetből az energiát, majd ezt magasabb hőmérsékleten továbbítja a fűtési rendszer felé.

A hőszivattyú részei

A hőszivattyú kültéri és beltéri egysége egyaránt tartalmaz olyan alkotókat, amik elengedhetetlenek az összehangolt működéshez. Ilyenek például:

  • Elpárologtató: feladata, hogy a környezetből származó hőt átadja a hűtőközegnek. A hűtőközeg már alacsony hőmérsékleten is képes elpárologni, ezzel biztosítva a hatékonyságot.
  • Kompresszor: A kompresszor összesűríti a hűtőközeget, aminak a hatására a hőmérséklete jelentősen megemelkedik.
  • Kondenzátor: A kondenzátorban a felmelegedett hűtőközeg leadja a hőt az épület fűtési rendszerének.
  • Expanziós szelep: csökkenti a hűtőközeg nyomását, így az újra lehűl és a folyamat máris újra indulhat.

Ezen felül elengedhetetlen részek a hőcserélők, ventilátorok, csatlakozók a tartályokhoz, és maga a vezérlőegység.

A hőátadás és energiaáramlás folyamata

A hőszivattyú működésének alapja, hogy energiát von ki a külső környezetből a rendszer. Ez típustól függően lehet külső levegő, talaj, talajvíz vagy felszíni víz.
Ez a kivont energia a hűtőközeg segítségével jut el a fűtési rendszerbe. Használatának legnagyobb előnye, hogy habár a működéséhez szükséges elektromos áram, a hűtésre, fűtésre, használati melegvíz-előállításra felhasznált energia jelentős része megújuló forrásból származik.

A hőszivattyú típusai

A hőszivattyúkat alapvetően a felhasznált hőforrás alapján csoportosíthatjuk. A rendszer működése lényegében minden esetben ugyanaz: a környezetben rendelkezésre álló energiát hasznosíthatjuk fűtésre, hűtésre vagy akár használati melegvíz előállítására is a hőszivattyú segítségével. A különböző típusok között elsősorban a hőforrás tekintetében találhatunk eltéréseket, de megemlíthetjük a telepítési igényt, a beruházási költséget és a hatékonyságot is. A legoptimálisabb rendszer megválasztása az ingatlan adottságaitól, a rendelkezésre álló területtől és a kívánt energiahatékonyságtól függ.

Levegő-víz hőszivattyú

A levegő-víz hőszivattyú a legelterjedtebb típus. Ennél a rendszer a külső levegőből nyeri ki a hőenergiát, amelyet a fűtési rendszerben keringő víznek ad át. Ezáltal alkalmas padlófűtés, de akár radiátoros rendszer vagy használati melegvíz előállításának kiszolgálására is.
Népszerűsége a viszonylag egyszerű telepítéséből fakad, ugyanis nincs szükség jelentős földmunkákra vagy speciális vízforrásra a működéséhez. A beruházási költsége éppen ezek miatt kedvezőbb, mint a talaj- vagy vizes rendszereké. 

Például egy családi ház esetén legtöbbször ez jelenti a legjobb ár-érték arányú megoldást. A mai modern levegő-víz hőszivattyúk már alacsony külső hőmérséklet mellett is kifejezetten hatékonyan működnek, ezért egész évben képesek biztosítani az épület fűtését vagy fűtését.

Talajszondás hőszivattyú

A talajszondás hőszivattyú a talaj mélyebb rétegeinek a nagyjából állandó hőmérsékletét használja ki. A rendszer úgynevezett függőleges szondák segítségével vonja ki a talajban tárolt energiát, amelyet a fűtési rendszerben hasznosít. 
Mivel a talaj hőmérséklete az év folyamán sokkal kisebb mértékben változik, mint a külső levegőé, ezért a rendszer télen is megbízhatóan és gazdaságosan működik. Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen hőszivattyú telepítése jelentősebb beruházást igényel.

Víz-víz hőszivattyú

A víz-víz hőszivattyú talajvízből vagy más természetes vízforrásból nyeri ki a szükséges hőenergiát. Ezt mondhatjuk az egyik leghatékonyabb hőszivattyús rendszernek, hiszen a talajvíz hőmérséklete általában egész évben állandó. 
Ezek a típusok különösen nagyobb energiaigényű épületek esetében bizonyulnak jó választásnak – azonban a telepítéskor megfelelő vízhozamnak és speciális adottságoknak rendelkezésre kell állnia, a fúrások miatt nagyobb költséggel kell számolni.

Levegő-levegő hőszivattyú

A levegő-levegő hőszivattyú gyakorlatilag pontosan úgy működik, mint a jól ismert klímaberendezések. A külső levegőből kinyeri a hőt a hőszivattyú, amit át is ad a belső térbe. 
Előnyük a – viszonylag – alacsony beruházási költség és az egyszerűbb telepíthetőség. Az igazán hatékony működéshez a beltéri egységek számát, kapacitását mindenképp szakemberrel érdemes terveztetni.

A hőszivattyú fűtési folyamata lépésről lépésre

A hőszivattyú működésének alapja, hogy a környezetben – a levegőben, a talajban vagy a vízben – található hőenergiát hasznosítja az épület fűtésére. Különlegessége, hogy még alacsony külső hőmérséklet esetén is képes energiát kivonni a környezetből és azt hasznos hővé alakítani.

  1. Hőenergia kinyerése a környezetből: A folyamat első lépéseként a rendelkezésre álló hőforrásból energiát vesz fel a hőszivattyú. Levegő-víz hőszivattyú esetén például a kültéri egység ventilátora folyamatosan áramoltatja a levegőt a hőcserélőn keresztül.
  2. A hűtőközeg elpárologtatása: A környezetből felvett hőenergia egy speciális hűtőközeghez kerül. Ez az anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten is képes elpárologni, ezért már viszonylag kevés hő hatására gáz halmazállapotúvá válik.
  3. A kompresszor összesűríti a hűtőközeget: A gáz halmazállapotú hűtőközeg ezután a kompresszorba kerül. A kompresszor összesűríti a gázt, amelynek hatására jelentősen megnő a nyomása és a hőmérséklete. Ez a folyamat a hőszivattyú működésének egyik legfontosabb része.
  4. A hő átadása a fűtési rendszernek: A felmelegített hűtőközeg a kondenzátorba kerül, ahol átadja a hőt a fűtési rendszernek. Ez lehet padlófűtés, radiátor, fan-coil, illetve a HMV-tartály is. Miközben leadja a hőt, a hűtőközeg visszaalakul folyékony halmazállapotúvá.
  5. Nyomáscsökkentés és lehűlés: A folyékony hűtőközeg áthalad az expanziós szelepen, ez hirtelen csökkenti a nyomást. A hűtőközeg lehűl és ismét képes lesz újabb hőt felvenni a környezetből.
  6. A folyamat újraindul: Amikor a hűtőközeg visszatért eredeti helyére, a teljes ciklus elölről kezdődik. Ez a folyamat ismétlődik, amíg az eszköz működik.

Hűtési üzemmód működése

A hőszivattyúkkal nemcsak fűteni, hanem hűteni is lehet. Ebben az üzemmódban a rendszer az épületből vezeti ki a hőt, ezzel biztosítva a kellemes hőmérsékletet. Így egy hőszivattyúval valóban egész évben gondoskodhat otthona komfortjáról.

Használati melegvíz előállítás

Egy hőszivattyúval lehetőségünk van használati melegvíz előállítására is. A rendszer a megtermelt hőt egy csőkígyós bojler vagy tárolótartály felé továbbítja, ezzel biztosítja a melegvizet a háztartás számára. Így nincs szükség például külön villanybojlerre vagy egy átfolyós gázbojlerre.

A hőszivattyú hatékonysága

A hőszivattyúk egyik legnagyobb előnye a magas energiahatékonyság. A megfelelően méretezett és karbantartott rendszer általában 4-5-ször több hőenergiát képes előállítani, mint amennyi elektromos energiát felhasznál.

A hőszivattyú előnyei

A hőszivattyú használatával az alábbi előnyüket élvezheti:

  • alacsonyabb energiafogyasztás: közismerten hatékony berendezés, hiszen egységnyi elektromos áram segítségével rendszerit 4-4,5-szörös energiát tud hűtésre, fűtésre vagy használati melegvíz-előállításra fordítani.
  • környezetbarát működés: megújuló energián (levegő, víz vagy talajhő) alapszik, nem igényel fosszilis energiahordozót.
  • hosszú élettartam: egy rendszeresen karbantartott eszköz akár 15 évig is kiszolgálja az ingatlan hűtési-fűtési igényeit, így egy hosszútávú, megtérülő befektetésről van szó.
  • fűtés és hűtés egy rendszerben: hőszivattyú esetén nincs szükség a fűtési rendszer mellett például klímával gondoskodni hűtésről, ugyanis az eszköz képes ellátni mindkét feladatot.
  • automatizált működés: kidolgozott vezérlésének köszönhetően nagyon jól programozható, távvezérelhető rendszer, automatizmusokat is be tudunk rajta állítani.
  • alacsony károsanyag-kibocsátás: megújuló energiaforrásokat használva minimális a szén-dioxid kibocsátás, ezzel együtt az ökológiai lábnyoma is.
  • napelemes rendszerrel kiegészítve: ha van lehetőség a napelem felszerelésére, az elektromos áram költségeit is tudjuk mérsékelni, ezáltal még takarékosabb a használata.

COP és SCOP érték jelentése

A COP (Coefficient of Performance) azt mutatja meg, hogy 1 kWh elektromos energiából mennyi hőenergiát képes előállítani a rendszer. Tehát, ha a COP-érték 4, akkor 1 kWh áramból 4 kWh hőenergiát képes előállítani a hőszivattyú.
A SCOP pedig az éves átlagos hatékonyságot mutatja meg a különböző külső hőmérsékletek normájaként.

Mikor éri meg hőszivattyút használni?

A hőszivattyút választani nem minden esetben jó döntés. Ellene szólhat a viszonylag magas telepítési költség, valamint a régi építésű, rosszul szigetelt ingatlanok esetén nem tud hatékonyan működni. De erről a néhány kivételtől eltekintve megéri ezt választani, például:

  • jól szigetelt épületek,
  • alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek (például padlófűtés),
  • új építésű ingatlanok,
  • van napelemes rendszer kiépítve.

A hőszivattyú telepítésének lépései

A levegő-víz hőszivattyúk telepítése a legegyszerűbb, épp ezért ez a típus a legközkedveltebb.
Az első lépése a hőigény pontos meghatározása, ezáltal a rendszer méretezése. Fontos, hogy a hőszivattyú az igényekhez képest ne legyen túl nagy teljesítményű, ugyanis felesleges kiadás egy komolyabb eszköz. Az alul méretezésre is oda kell figyelni, ugyanis ebben az esetben nem fogja tudni felfűteni vagy lehűteni az ingatlant.

A kültéri egységet a házon kívül, stabil, rendszerint beton alapra, valamint valamiféle „lábra” helyezik. Ez nagyon fontos, ugyanis az egység meglehetősen nehéz, és a rendeltetésszerű működést csak vízszintes talapzaton tudja biztosítani, illetve a kondenzvízkifolyásnál is ügyelni kell arra, hogy télen ne álljon a fagyott vízben a kültéri egység. Házon belül kerül beépítésre a beltéri egység, a puffer- és használati melegvíz-tartályok. Ezt követően a csőhálózat kialakítása és az elektromos bekötés következik. Végül pedig a beüzemelés és a beállítások finomítása marad hátra.

Fontos, hogy mindezt szakképzett telepítővel végeztessük, ugyanis ezzel nem csak a hosszútávú, megbízható használatot, de az érvényes garanciát is biztosítjuk.

Milyen környezeti hatásai vannak a hőszivattyúnak?

A hőszivattyú jelen állás szerint az egyik legkörnyezetbarátabb fűtési megoldás. Mivel a környezetből származó energiát hasznosítja, így jelentősen csökkentheti a fosszilis (pl. földgáz) energiahordozók használatát.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátás által pedig kisebb a légszennyezés. Tovább növelhető a hatékonyság, ha az elektromos áramszükségletet napelemről biztosítjuk.

Hőszivattyú árak és költségek

A piacon elérhető hőszivattyúk árai nagyon széles palettán mozognak, ugyanis erősen befolyásolja a típus, a felszereltség vagy akár a gyártó is. A beruházás, telepítés idején maga a hőszivattyú beszerzési ára mellé kalkulálni kell a csőhálózat, hőleadók kiépítésével, beszerzésével és természetesen a szakember díjával. Az üzemeltetés folyamán szinte csak az áramfogyasztás költségéről beszélhetünk, de mivel maga az eszköz energiahatékonyan működik, így a fogyasztása sem magas – ha esetleg napelemes rendszerünk is van, ez a költség tovább csökkenthető. A hosszútávú használat alapfeltétele a rendszeres karbantartás, ahol egy szakember évente átnézi, ellenőrzi a kompresszort, szűrőket, hűtőközeget, s ha szükséges, takarítja, cseréli az alkatrészeket.

A hőszivattyú egy korszerű és energiahatékony, környezetbarát megoldás lehet azok számára, akik hosszú távon fenntartható fűtési rendszert keresnek. Fontos, hogy az ingatlan olyan állapotú legyen, amelybe érdemes telepíteni (tehát jól szigetelt), valamint a telepítéssel járó költségeket rá tudjuk szánni a beépítéskor. A megfelelő típus kiválasztásával és szakszerű telepítéssel jelentős energiamegtakarítást érhetünk el egy hosszútávú beruházással.

 

Tetszett a cikk? Akkor mentsd el a könyvjelzők közé, hogy később is gyorsan visszatalálj hozzá!


 

Gyakori kérdések

Mennyire hatékony a hőszivattyú fűtésre?
A hőszivattyúk a leghatékonyabb fűtési rendszerek közé tartoznak, mivel 1 kWh villamos energiából akár 3–5 kWh hőenergiát is képesek előállítani. A pontos hatékonyság a rendszer típusától, a külső hőmérséklettől és az épület adottságaitól függ.

Kell-e kémény a hőszivattyús rendszerhez?
Nem, a hőszivattyú működése során nincs égési folyamat, ezért nincs szükség kéményre vagy füstelvezető rendszerre. Ez egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi a telepítést.

Mennyi áramot fogyaszt egy hőszivattyú?
A hőszivattyú energiafogyasztása függ az épület méretétől, szigetelésétől és a választott rendszertől. Egy korszerű hőszivattyú azonban a hagyományos elektromos fűtéshez képest jelentősen kevesebb áramot használ ugyanannyi hőenergia előállításához.

Kell-e engedély a hőszivattyú telepítéséhez?
A legtöbb levegő-víz hőszivattyú telepítése általában nem igényel külön engedélyt, de a helyi építési és zajvédelmi előírásokat figyelembe kell venni. Talajszondás vagy víz-víz hőszivattyúk esetében viszont gyakran szükség lehet hatósági engedélyekre.

Milyen hőszivattyút válasszak családi házhoz?
A legtöbb családi ház esetében a levegő-víz hőszivattyú jelenti a legjobb ár-érték arányú megoldást, mivel telepítése egyszerűbb és költséghatékonyabb. A megfelelő típus kiválasztásához azonban érdemes szakemberrel hőigény-számítást végeztetni.